Digitális lábnyomod már sokkal több az általad közzétett képes és szöveges tartalmak összességénél. A technológia fejlődésével gyakorlatilag minden tevékenység, amit online végzel nyomonkövethetővé vált. A Facebook ezeknek az adatoknak a segítségével oldja meg azt, hogy a számodra releváns tartalmak jelenjenek meg a hírfolyamban.
Mit is lát pontosan a Facebook?
Kezdjük az elején, a készülék információkkal. A Facebook tudja, hogy éppen milyen eszközön böngészel, milyen egyéb eszközökkel szoktál böngészni, hogy éppen milyen a jelerősség, mennyi a rendelkezésre álló tárhelyed, milyen egyéb alkalmazások vannak telepítve a készülékedre, az akkumulátorod töltöttségi szintjét, és hogy mobilnetet vagy wifit használsz éppen.
Ezen felül a készüléken végrehajtott műveleteket is figyeli, például, hogy egy ablak az előtérben vagy a háttérben van-e megnyitva. Keresi a közelben vagy a hálózaton lévő többi készüléket, bluetooth-jeleket, információkat a közeli Wi-Fi-elérési pontokról, jeladókról és mobilhálózati adótornyokról. Továbbá használja a GPS-ed a helymeghatározáshoz, hozzáfér a kamerádhoz, a fényképeidhez, a mikrofonodhoz.
De nyugodt lehetsz, senki sem hallgat le téged, nem olvassák egyesével az ismerőseiddel folytatott csevegéseidet és nem nézik át egyesével a feltöltött képeket. A tartalmakat kulcsszavakká alakítja a Facebook, csak ezeket tárolja, mégpedig úgy, hogy a tényleges beszélgetést ne lehessen visszafejteni belőle.
A készülékedről kapott rengeteg információ kiegészül a Facebookon végzett tevékenységed adataival is. Ide tartoznak az általad létrehozott vagy megosztott tartalmak, az ismerőseiddel folytatott kommunikáció (igen, az üzenetek is), metaadatok (pl. fénykép készítésének helye, létrehozásának dátuma), Facebook kamerán keresztül látott tartalmak, az általad megtekintett és interakciót (hozzászólás, kedvelés, megosztás, kattintás stb.) kiváltó tartalmak típusai, valamint a hírfolyam görgetési sebessége: hogy milyen tartalmak fölött időzöl, illetve mi az, amiért visszatekersz.
Rögzítik azt is, hogy milyen gyakran, mennyi ideig, és mely felhasználóval kerültél kapcsolatba, azt, hogy milyen csoportokhoz, oldalakhoz, emberekhez, keresőcímkékhez kapcsolódsz még.
És végül a Facebook felhasznál úgynevezett harmadik féltől érkező adatokat is. Ezek leginkább a különböző weboldalakba vagy alkalmazásokba bekötött Facebook követő pixel rendszeréből érkeznek. Megismerhetik így a felkeresett webhelyek adatait, láthatják a weboldalakon végzett vásárlások részleteit. Nyomon követik például azt is, hogy mennyi időt töltöttél egy oldalon, honnan kerültél oda, és onnan hova navigáltál tovább. Ezért fordulhat elő, hogy olyan termék vagy szolgáltatás jelenik meg hirdetésként a hírfolyamodban, amire korábban sosem kerestél rá, és nem jártál a weboldalon sem.
És mire használja rólad ezt a rengeteg adatot a Facebook?
Röviden: ezek alapján dönti el, hogy mi jelenjen meg neked a hírfolyamban. A Facebook célja, hogy jól érezd magad, és minél több időt tölts ott, ezért hozzád igazítja a tartalmakat.
Ezekből az adatokból építkezik a Facebook algoritmus, ez alapján jeleníti meg a hírfolyamban az organikus és a fizetett tartalmakat, optimalizálja a hirdetések működését.
A hírfolyamod alapvetően négyféle tartalomtípusból áll össze: az ismerősök posztjai, csoportokban megjelenő tartalmak, az oldalak posztjai és az oldalak hirdetései.
A rólad tárolt adatok alapján a rendszer nagyon pontos képet alkot az érdeklődési köreidről, hogy kivel és mivel töltöd az időd, mire költöd a pénzed. Ez alapján a számodra leginkább releváns organikus és fizetett posztokat állítja össze egy személyreszabott hírfolyammá.
Minden általad végzett tevékenység súlyozásra kerül a tartalmak osztályozásánál. Azok a bejegyzések a legértékesebbek, amelyek valamilyen interakciót váltanak ki, de az sem mindegy, hogy pontosan milyen interakcióról van szó (az „aktív” interakciók, azaz a megosztás, a hozzászólás és a kedvelés sokkal értékesebbnek számítanak, mint a „passzív” interakciók, azaz a kattintás, a megtekintés vagy időzés egy adott poszt felett.)
Az ismerősök, csoportok, oldalak tartalmai között pedig a velük végzett interakciók mennyisége és “minősége” alapján dől el, hogy pontosan melyek azok, amelyek bekerülnek a hírfolyamodba.
Ezért fordulhat elő, hogy több tartalmat látsz egy olyan ismerősödtől, akivel gyakrabban váltasz üzenetet, ránézel a profiljára és hozzászólsz a posztjaihoz.
Természetesen a készülék információkat sem véletlenül tárolja a rendszer.
Ha például az aktuálisan böngészésre használt készüléken az internetkapcsolat minősége gyenge, akkor kevesebb videó kerül a hírfolyamba.
Facebook oldalkezelőként és tulajdonosként fontos szem előtt tartanod tehát, hogy nem a konkurencia tartalmaival versenyzel a célcsoportod elérésekor, hanem a barátok, nagynénik, volt osztálytársak és testvérek posztjaival.
A versenyt pedig az fogja eldönteni, hogy mennyire sikerült személyre szabnod a tartalmat, sikerült-e valami interakciót kiváltanod, és hogy betartod-e a Facebook szabályait.
Olvass tovább vagy írj nekünk a hello@fishermans.io címre, és tudd meg hogyan tudsz hatékonyan kommunikálni ebben az algoritmikus környezetben!
Te tisztában vagy vele, hogy pontosan milyen adatokat gyűjt rólad a Facebook, és hogyan használja az összegyűjtött adatokat? Vagy hogy egyáltalán hogyan működik a Facebook algoritmus?